Solt blogja

A blogom. Pont.

I'd been stuck at 49 oysters at GTA:SA for a few days recently, and no matter how many maps I read and how many times I checked all the oyster-places in the game, I still couldn't find the missing oyster. Until yesterday, when I read that the oyster at the back of the ship (near the south end of Gant Bridge) is DEEP DOWN underwater. And it was there! That's why I hadn't been able to find it before: looking around from y speedboat with only changing the camera view was not enough to bring it into view.

I thought there may be others like me out there, so I jsut decided to post it, in case it helps anybody.

Here's the link to the page I mentioned: http://www.g-unleashed.com/index.php?cat=16&pid=274#16

 

Grove 4 life!

Igen! Követvén a twohundredsquats.com programját, a mai délutánon teljesítettem a végső próbát, és 272 guggolást csináltam. Kíírály vagyok, jól érzem magam a bőrömben, minden ami kell. =) (Ahogy Duke Nukem mondaná: K***a jó vagyok! XD)

Igen, megcsináltam!

Éljen, éljen!

http://www.youtube.com/watch?v=kSJgBSwwDE4

"ford. Budavári Solt et al." HATALMAAAAAS!=D (Avagy mire nem jó a betűrend elején lenni =P)

Ma ilyen jedi vagyok.

(Asszem, a hangulatom nem egészen jön át belőle...)

 

Bűnbeesés, kiűzetés, meg az élet...

... meg az én okos gondolataim. A szükséges(?) álszerénységi tiszteletköröket imígyen lefutván után hozzá is kezdek az észosztáshoz (mármint észrögzítéshez, mert inkább nem osztom) =).

  A teremtéstörténetben az áll (többek között), hogy Isten elhelyezte az első emberpárt az éden kertjében, ahol (ha jól értem) gond-baj nélkül élhettek, jól érezték magukat egymás és Isten társaságában (aki a kertben szokott sétálni); de volt ott egy fa, "a jó és rossz tudásának fája", melyről tilos volt enniük, mert, ahogy Isten mondta, ha esznek belőle, meghalnak. A teljes történet ismeretében már itt feltűnhet, hogy ott volt az örök élet fája is - és annak a gyümölcse nem volt tiltott! De itt mégsem említik, csak a bűnbeesés után, a kiűzetésnél. Érdekes módon arról sincs szó, hogy Ádám és Éva enne, vagy akár csak szeretne enni az örök élet fájáról. Én erre azt mondom, azért, mert nem volt rá szükségük. Nem kívánták az örök életet, mert "nem tudtak jót és rosszat",  így a halált sem gondolták rossznak, vagy mert bűnbeesés nélkül nem haltak volna meg.

 Asszem, a "jó és rossz tudásának" gyümölcsét fogyasztva semmi olyat nem tudtak meg, amit addig ne tudtak volna. Nem többet tudtak tőle, hanem máshogy. Egy dolog változott meg: az ő tudásuk (tudni vélésük?), a látásmódjuk. Más nem. Immár "tudtak jót és rosszat", és mi volt ezen "új tudás" fényében az első észrevételük? Hogy meztelenek - pedig addig is azok voltak! Csak addig nem volt ezzel semmi bajuk, most pedig ezt már "rossznak" tudták. Ezért elrejtőztek és elfedték a testüket. A "jó és rossz tudása" szerintem azt jelenti, hogy már tudnak "jó" és "rossz" minősítést adni, és ezt már elkerülhetetlenül meg is teszik. Azt hiszem, ez az alapvető hasadtság az, ami az "eredendő bűnnek" csúfolt tökéletlenségünket jelenti. És ha jól értem, ezen állapot okozója nem maga a gyümölcs, hanem az, hogy Istenhez akartak hasonlatossá lenni - ami egy alapvető hazugság, mert hiszen eleve "Isten hasonlatosságára és képére" teremttettek! Elhitték, hogy nem hasonlók hozzá, és a hasonulás utáni vágyukban ettek a fáról; ez szerintem már mintegy "csak jelezte", hogy elhitték a hazugságot.

 Hát így. ennyiben haltak meg az almától. Elhitték, hogy nem hasonlatosak Istennel, elhitték, hogy van "jó és rossz" (pedig Isten látta, hogy mindaz, amit teremtet, jó!) - és a nekik biztosított szabad akaratuk következtében ez  a hasadtság lett az ő valóságuk (vagy inkább valóságfelfogásuk). Meghaltak a kezdeti "idilli" életüknek, önmaguknak, mert félelmükben nem hitték, hogy olyanok, mint az Isten, és elhitték, hogy olyanná kell válniuk. (A félelem lenne az "ősbűn"? Talán ezért is mondja azt olyan sokszor Jézus, hogy "Ne féljetek!".)

 Isten pedig "belement a játékba"! Az emberek ezt választották (szabad akarat! szabadság!...Ismerős?), és Isten ezt hagyta! Nem tett az emebrek akarata ellen! Sőt, bármily furcsa, éppen értük tette, hogy nem engedte nekik, hogy egyenek az örök élet fájáról - mert ilyen hasadtságban (félelemben?) örökké élni... hát az "rossz". Vagy inkább lehetetlen. Ez az élet már magához kell, hogy ölelje a halált, amitől annyira fél. Rossznak mondja, eltaszítja, letagadja, de ez csak vélemény, félelem, ítélet ("Ne ítéljetek, hogy meg ne ítéljenek!"), és ezt is el kell fogadniuk és "beépíteniük" magukba (ami persze nem is különálló, csak ők [mi!] gondolják így).  És szerintem Isten itt sem büntet - a fáradságos kenyérkeresés, a fájdalams szülés, a nő vágyakozása "uralkodó" férje után, az ellenségeskedés ember és kígyó között, ez mind csak a "választásuk" eredménye; ez annyi, hogy Isten engedi ezeket a következményeket bekövetkezni.

 Az ember kiűzte magát a Paradicsomból. Isten "csak" tartotta magát ahhoz, hogy az ember szabadon választhat és Ő ezt engedi neki. Az emebr tehát (eszerint) azért él az édene kívül, mintegy "Isten nélkül", mert saját maga távolította el (választotta szét) önmagát Istentől, Istent önmagától. Isten pedig hagyta, hogy ebben a hasadtságban éljen, amit választott magának. És Isten mégsem hagyta el az emebert!  Olyannyira nem, hogy végül Fián keresztül ő maga jött el a földre, hogy azt az életet élje, amit az ember választott magának - egyben megmutassa, hogy ez az élet bár fájdalmas és(valahol) tragikus, de élhető! Ez az élet is, melyen látszólag a halál arat végső győzelmet, Isten által (Vele, Benne) mégiscsak örök élet! Mert Ő azzá teszi. Isten hagyja, hogy az ember a saját választása szerint éljen, hogy eszerint élje végig földi életét - de nem hagyja, hogy emiatt elvesszen! Mindezt a saját példáján, Jézus földi életével és feltámadásával mutatta meg.

 

 Mi ez, ha nem Szeretet? Mi ez, ha nem az Isten? (Mert "Szeretet az Isten.") Mi ez, ha nem AZ Örömhír, amelyet maga Isten mondott el nekünk azután, hogy nem hittük el.... ! =))))))))

Tévedni emberi dolog, de isteni érzés, ahogy azt mondani szokás. Hát nekem a mai éppenséggel szar és szégyenteljes érzés volt (boccs), nem mintha  általában a tévedés nekem mást jelentene, minthogy szarul érrzem és szegyellem magam. Ezért is  tanulok nehezen a tévedéseimből, mert a rossz érzések miatt nem az újabb tévedést, hanem  az olyan helyzeteket próbálom elkerülni, amik hasonló tévedéseket szülhetnek. Ez meg ugye menekülés, így nem marad esély a "javításra" avagy "tanulásra".
 Mondjuk utólag nézve némileg érthető, hogy félreértettem a dolgot, bár ha teljesen jól emlékeztem volna, illetve ha nem húzom az időt, akkor talán nem lett volna ekkora gáz. Az viszont mindenképpen "mellettem" szól, hogy épp az ilyen esetekre jellemző, hibásnak vélt taktikázásomat próbáltam félretenni. Hát nem sikerült, mert figyelmetlen voltam, meg figyelmetlenül megfelejtkeztem pár alapdologról.
 Szar érzés. Ilyenkor nagyon "nem érzem jól magam a bőrömben". hogy finoman fejezzem ki magam.

Richard Rohr's daily reflection - 208. august 10.

Faith

Question of the day:
How are you trusting in God's guidance?

Do you know that you are never absolutely sure you're right when you're living in faith? That's exactly why it's called "faith"!

At the crucial moments in your life's decision making, you are always trusting in God's guidance and mercy and not in your own perfect understanding.

You're always "falling into the hands of the living God," as Hebrews (10:31) says, letting God's knowing suffice and God's arms save.

 

Richard Rohr napi gondolatai - 2008. augusztus 10.

Hit

Mai kérdés:
Mennyire bízol Isten gondviselésében?

Tudtad, hogy amikor hitből élsz, akkor sohasem vagy teljesen biztos abban, hogy helyesen cselekszel, hogy igazad van? Éppen ezért hívják a hitet "hit"-nek!

Életed kulcsfontosságú döntéseinél mindig Isten gondviselésében és kegyelmében bízol, nem pedig a saját tökéletes ismereteidben.

Amint a zsidókhoz írt levélben olvassuk (Zsid 10:31), mindig "az élő Istennek kezébe" esel, s elég neked Isten tudása, és hagyod, hogy Isten megmentsen karjával.

"God's Love

Question of the day:
When do I most feel I'm inside God's love?

The deepest level of communication is communion. When we know and love someone we are simply happy to be near them. We feel power and energy passing between us. That is the power of prayer. That is what we must do to bask in the sunshine of God's love. The word to us is, "Don't just do something; stand there!"

To receive the love of God is to recognize it is all around us, above us and beneath us; speaking to us through every person, every flower, every trial and situation. Stop knocking on the door: You're already inside!"

"Isten szeretete

Mai kérdés:
Mikor érzem leginkább, hogy Isten szeretetében vagyok?

A közlés legmélyebb formája a közösség. Amikor ismerünk és szeretünk valakit, akkor egyszerűen boldogok vagyunk a közelükben. Érezzük, amint erő és energia áramlik köztünk. Ez az ima ereje. Ezt kell tennünk, hogy az isteni szeretet napfényében fürödjünk. A nekünk szóló tanítás: "Ne csak csinálj valamit, legyél ott!"

Befogadni Isten szeretetét annyi, mint felismerni, hogy Isten szeretete ott van mindenhol : körülöttünk, fölöttünk és alattunk; hogy Isten szeretete beszél hozzánk minden emberen, minden virágon, minden megpróbáltatáson és minden helyzeten keresztül. Ne zörgess tovább az ajtón: már bent vagy!"

 

 

 

Ma a mai válaszaim alapján ilyen jedinek értékeltettem =D :